A koronavírus-járványról, a gazdasági talpra állásról, a vízumliberalizációról és a tervezett reformokról tárgyalt a magyar biztos.
A koronavírus-járványról, a gazdasági talpra állásról, a vízumliberalizációról és a tervezett reformokról tárgyalt csütörtökön Koszovóban Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja.
Az Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az uniós politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kis, nyugat-balkáni országban a reformok felgyorsítására van szükség, amelyhez az Európai Unió új befektetési terve is hozzájárulhat. Nemcsak a gazdaságot kell azonban talpra állítani, a jogállamiság területén is jelentős előrelépésekre van szükség ahhoz, hogy Koszovó előreléphessen az európai integrációban.
Koszovóval 2016 áprilisában lépett hatályba a stabilizációs és társulási megállapodás, az ország potenciális EU-tagjelöltnek számít, ám amíg nem rendezi viszonyát Szerbiával, addig jelentős előrelépést nem tud tenni. Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök szerint a bővítési biztos óriási hírekkel érkezett a Nyugat-Balkánra, hiszen a térség gazdasági felzárkóztatására szánt 9 milliárd euró összértékű befektetési terv soha nem látott mértékben segít majd az országoknak a 2021-2027-es időszakban. „Azzal, hogy az EU a közlekedés és infrastruktúra, a tiszta energia, a környezetvédelem, a digitális jövő, valamint a magánszektor és a szociális tőke területét érintő befektetéseket támogat, a következő néhány évben megváltozhat az egész ország arculata” – fogalmazott a koszovói kormányfő.
Mint mondta: a kormány elfogadja azokat a meglátásokat és bírálatokat, amelyeket a Koszovóra vonatkozó idei brüsszeli országjelentés tartalmaz, és igyekszik javítani a kérdéses területeken. Kiemelte, hogy amióta a kormány négy hónappal ezelőtt megalakult, voltaképpen eltávolították a korrupció szót a közbeszédből, és további erőteljes harcot vívnak a szervezett bűnözés ellen. Rámutatott, hogy a bővítési biztossal a Szerbiával fenntartott párbeszédről is szó esett, és egyetértettek abban, mindkét ország számára fontos a kapcsolat békés rendezése.
Emellett kiemelte, a koszovói állampolgárok uniós vízumliberalizációja is ismét szóba került, hiszen Pristina már 2018-ban teljesítette az erre vonatkozó feltételeket, a koszovóiak ennek ellenére nem utazhatnak szabadon az Európai Unióba. Várhelyi Olivér ezzel összefüggésben rámutatott, az egyes tagállamokat is meg kell győzni, ami nem könnyű feladat, mert be kell bizonyítani, hogy nem lesznek ezzel visszaélések.
(MTI)
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Szó sincs az Európai Unió elhagyásáról.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint az uniós diplomatát a fehérorosz hírszerző szolgálat fogta el az uniós küldöttség irodája előtt.
Amely országnak egyik csúcsminisztere éppen most került fel az amerikai szankciós listára, mint ezt a lopást facilitáló, köztörvényes bűnöző.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
Bár megígérte, nem kaptunk bejelentést Magyar Pétertől, A Tisza Párt elnöke a kitoloncolt moldáv emberecsempészt azonban továbbra is képes felfedezni egy magyarországi közúti balesetben.
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
